Szóval volt a kezemben. Nyomogattam sokat. Bécsben. Amikor nyomogattam akkor még picit nagy szám volt maga tény is, hogy közvetlen közelről lehet nézni. Gondolom ma már a "sarki" Apple boltban is van itthon. Véleményem szerint döbbenetes a gép. Elsősorban a fizikai megjelenésére célzok. Baromi vékony, nagy-nagyon minőségi. Tudja azt amit számos Apple termék, képes felkelteni a birtoklási vágyat. Nem racionális módon, hogy ennyi-meg annyi usb van rajta, meg mittomén. Egyszerűen kell. Majdnem elcsábultam. Ott a boltban olyan könnyűnek tűnt. "Ein Macbook Air, bitte!". Lehúzzák a hitelkártyát, az összeget akár 45 nap múlva kéne csak visszafizetnem. 1500 euró az alig 300.000 Ft, ennyiért megéri. (Persze 1599 euró volt, ami egész pontosan 416.000 Ft. De persze ilyenkor az ember 250-el számolja az eurót, kerekít, szóval megy az önámítás. Aztán szerencsére megláttam a német kiosztású billentyűzetet, és ez visszazökkentett a valóságba. Ami pedig az, hogy semmi szükségem egy ilyen gépre. Otthon ott az iMac, itt bent itt a céges noti, on the move meg ott az iPhone. Ha nem lenne meg az iMac-em, akkor sem lenne jó választás számomra. Fő gépnek egyértelműen kevés, arra iMac, vagy Macbook Pro. De második hordozós-utazós gépnek, vagy csak úgy, remek vétel. Drága játékszer.

Szinte sajnáltam, hogy nem vagyok sokat utazó reptéren-repülőgépen dolgozó yuppie, mert akkor igazolhatnám, hogy miért van rá szükségem, miért tök jó, hogy vékony és csak másfél kiló.