Szeretném megosztani azt az egyik legfontosabb tapasztalást a kedves Olvasókkal mely a nemrégiben beszerzett alma logóval ellátott termékekkel  (iMac és iPhone) való együttélés során ért.

Röviden összefoglalva ez az, hogy az Apple a termékeit nekünk embereknek gyártja és úgy próbálja őket megtevezni hogy használatuk egyszerű és élvezetes legyen. Ez persze így nagyon marketing rizsa, kifejtem mire gondolok.

Miután megérkezett az iMac és az iPhone, Eszter az elmúlt egy hétben többet nyomogatta mindkettőt, mint az előző három év alatt az összes számítógépemet és telefonomat. Leült az gép elé, marháskodott a PhotoBooth-tal, felrakta a képeket az wiw-re, böngészgette nézegette, az iPhoto library-t , próbálgatta az iWeb-et. De olyan is volt, hogy percekig néztük az alábbi Leoprad-ba épített screen savert és versenyeztünk, hogy ki ismeri meg előbb a képet.A videón látható effektet a persze a saját képekből is tudja randomizálni. Milyen apróság, de mégis a dolog azt eredményezni, hogy kimegyek a konyhába egy kávéért, rápillantok a monitoromra, és meglátok egy csomó képet amiről eszembejut egy csomó emlék, amint összeáll egy újabb képpé. És mindig más képek. A korábbi emlékek és képek és vidám pillanatok beszivárognak a mindennapokba, és nem csak 5 évente egy nosztaliga roham következtében látom a képeket.




A szüleim átjöttek. Front Row-ban a TV-n megnyitottam az iPhoto libraryt és állatira örültek, mert egy csomó olyan képet láttak rólunk amit korábban a pc-n ott csücsült a Pictures\2007 könyvtárban. Itt rögtön láttak az eseményeket, kérdezték na és ebben mi van, és ebben...értelmét nyerte a digitális technika!

Az iPhone persze autómatikusan szinkronizálja az iPhoto libraryt, így gyakorlatilag a teljes kb. 2200 képból álló fotóalbumom ott van a zsebemben. (Megvan a "véletlenül van nálam pár kép a gyerekről" mém?) Számos embernek mutattám már meg, hogy hogy áll az építkezés, vagy hogy hogy néz ki a kutyám, stb.

Aztán a legmegdöbbentőbb az volt, amikor Eszter szülei a kedvenc Görög éttermünkben teljesen rálelkesedtek az iPhone-ra, és végignéztek rála vagy 300 képet, hihetetlenül élvezték ahogy újjal lehet lapozgatni, zoomolni a képeket. Aztán ahogy kijött a kaja átváltottunk slideshow mode-ba és onnantól úgy nézték evés közben a képeket, az iPhone meg egy ilyen áttűnő effektel pakolgatta 2 másodpercenként a képeket. És itt a lényeg az, hogy örömmel és élvezettel nyúltak az eszközhöz, és egyből tudták kezelni! Ha ez a készülék egy modern Windows Mobile eszköz lett volna, akkor a beszélgetés kimerült volna az új telefon száraz featúráinak ismertetésében, majd megállapítottuk volna hogy a technika hogy fejlődik. És akkor azt olvasom, a legújabb E-Ten mindentudó üdvöskéről, hogy a  VGA kijelzője miatt sajnos a tömörített filmeket nem tudja akadásmentesen lejátszani... (http://www.pdamania.hu/content/10062/)

És azt kell mondjam, hogy én is állatira élvezem, hogy örömet okoz a környezetemnek az általam birtokolt és használt technika. Ez a lényeg emberek, ez az amit tud és ért az Apple, és ez az amit valamiért a többiek még nem éreztek meg!