Éljen, éljen, új a design, az előző minimal-black névre hallgatót már nagyon untam. Remélem mindenkinek tetszik az új ruha, a fejlécben szerintem az Harman Kardon erősítő nagyon cool :) Updateltem a nézett sorozatokat és a játékokat is.
Ami még talán a blog új ruhájánál is nagyobb hír, hogy kész az új ház, egyedül a kert van ramaty állapotban (értsd: sártenger), de azzal majd tavasszal törődünk. Vasárnap költözés, jelenleg három helyen vannak szétszórva cuccaink, innen hordunk most be mindent az új helyre. A költözés természetesen a blog szűk értelemben vett témáját is érinti, hiszen most lesz összeállítva végleges formájában a nappali szórakoztató központja. TV a falon, a KEF hangfalak mértanilag kimérve a legideálisabb helyen, stb. Nagyon izgat, hogy milyen lesz a végeredmény annak ellenére, hogy már minden komponensét használom a rendszernek egy ideje, de most kerül minden a végső helyére. Monstre bejegyzés várható ha elkészül.
Az új házban még nincs internet, és a hálózati eszközök is hiányoznak. Valószínűleg jailbreakelt iPhone-nal fogok kénytelen netezni a Macbook Pro-val amíg be nem kötik a netet. Szükség még lesz egy rack-szekrényre, 20 portos gigatbites patch panelre, switch-re, routerre, és egy NAS-ra (700m CAT6-os ethernet kábel a falakban!). Ezek beszerzése folyamatban. A következő két hét feladata, hogy a WC papír tartótól a NAS-ig minden dolgot a helyére tegyünk.
A ház szerintem nagyon jól sikerült, köszönhetően a kiválló építésznek, belső építészenk, kivitelezőnek és az ő embereinek, valamint a műszaki ellenőrnek. Elképesztő mennyiségű munka és energia van abban hogy elkészült. Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon sok pénzt kéne fizetni hogy most ezt újre kezdjem. Több, mint egy év (14 hónap) folyamatos intézés, utánajárás, és döntéshelyzetek százai után most eljött végre, hogy élvezhetjük. Azon kívül, hogy a költségvetés sajnos jelentősen kitoldódott az eredeti tervhez képest semmilyen nagyon komoly horrorisztikus történet nem volt, amit most le is kopogok ("kopp-kopp-kopp").
Nagyon nagy dolog, hogy valaki 30 éves korában saját (ráadásul a saját ízlésének megfelelően kialakított!!!) házba tud költözni. Igaz jócskán eladósodtunk, de az egész nem el sem kezdődhetett volna a szüleink és a családunk nélkül, akik minden létező szempontból velünk voltak segítettek, erejükön felül támogattak, és segítő kritikával próbáltak minket a helyes irányba terelni. Innen is óriási hála és köszönet nekik ezért!
Utolsó kommentek