Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a leendő otthonunk nappaliját most nulláról (from scratch) találhatjuk ki. Természetesen minden-mindennel összefügg, hol a tévé, hol vannak a hangfalak, hol az erősítő, hol a kanapé. Mindent előre ki kell találni, mert a villanyszerelő oda és olyan kábelt húz be a falba/padlóba, amit neki az ember mond. Ez úgy viszonylag könnyűnek tűnik, de távolról sem az. Pont azért nehéz, mert nincsenek adottságok, hogy pl. a tv csak egy bizonyos helyen lehet, mert ott van mondjuk az antenna kiállás. Szabályok vannak, irányelvek, fontosak, és kevésbé fontosak. Sokat foglalkoztam a témával, úgy vagyok vele, hogy ha már csináljuk, csináljuk rendesen és precízen, utánaolvasva a dolgoknak. Ezeket az otthoni digitális nappali tevezésekor figyelmbe veendő szabályokat és tapasztalatokat próbálom most itt összeszedni részben saját magamnak is, de remélem mások és érdekesnek találják majd.
Kezdjük az alapoknál. A digitális nappali az én esetemben a következő komponenesekből áll össze: Tévé, hangfalak (2 front, 2 surround, 1 center, 1 mély), és kütyük. Kütyüknek fogom hívni most az egyszerűség kedvéért egyben azokat az eszközökat, amelyek általában valamilyen hifi szekrényben helyezkednek el, és egymással össze vissza vannak kötve (erősítő, dvd lejátszó, konzolok, média center, stb).
TV
Kezdjük a tv-t érintő szabályokat. A tv elhelyezésénél két szabály van amit figyelembe kell vennünk. Az egyik a tv magassága, a másik pedig a távolság amennyiről nézzük. A magasságnál az az ideális, ha a tv közepe az ülő ember szemmagasságában van. Ez kb. olyan 100-120 cm között van valahol. Ebből az következik, hogy mondjuk egy 50 colos (127 cm) tv esetében a képernyő alja valahol 70 és 90 cm közé kell kerüljön. Nagyon sok képen látni plazma és lcd képernyőket jóval magasabban, képként a falon lógni. Tapasztalatok szerint baromi kényelmetlen hosszú távon a kanapéról ezeket nézni, elfárad az emberek nyaka attól, hogy folyamatosan felfele kell nézni.
A másik a távolság. Sokan tévesen azt gondolják, hogy a tv-t jó messziről kell nézni, főleg a nagyobb fajtákat. Tévedés. A mai modern nagy felbontású LCD-Plazma és projektoros tv-k már nem rontják a szemet a katódsugár csöves tv-kel szemben. A régi tv-ket főleg a nagyobbakat azért kellett messziről nézni, mert az alacsony felbontás miatt, közelről szétesett a kép pixelekre, távolról szebb volt, és a szemet sem rontotta annyira. A HD-s megjelenítőket már lehet és érdemes is közelebbről nézni, mert a nagyobb felbontás részletgazdagabb képet eredményez, közelebbről sem esik szét a kép pixelekre, túl távolról viszont a nagyfelbontás részleteit már nem érzékeljük. Egy házimozi megjelenítőjeként szolgáló tv valahol a mozivásznat próbálja helyettesíteni, ezért minél jobban betölti a néző látóterét annál jobb. Persze itt sem szabad túlzásba esni. Bécsben volt szerencsém a Panasonic 103 colos azaz több, mint 2.5 méter átmérőjű Full HD-s képernyőjét szemlélni, amint egy Blu Ray film futott rajta, és még 2-3 méterről is pixelesnek tűnt. Egyáltalán nem volt HD érzés. Persze a 80.000 eurós ár sem volt túl szimpi. A lényeg tehát, hogy minden képmérethez tartozik egy optimális távolság tartomány ahonnan érdemes nézni. Ez valami ilyesmi:
A táblázat szerintem elég érdekes, és szerintem sokak számára meglepő, hogy mennyire kicsik a távolságok. A manapság slágerméretnek számító 42-es tv-ket sem érdemes két nagyobb lépésnél távolabbról nézni, de még a már kimondottan nagynak számító 50 colos tv-nél is picivel több, mint három méter a maximum. Összességében a tv elhelyezéséről elmondhatjuk, hogy ne túl magasra és ne túl messze.
A falon lévő tv-k kábeleit ha van lehetőségünk akkor a falban vigyük, szerintem elég hervasztó a falon lévő tv alől kifutó kábelek látványa. Amennyiben viszont a falban visszük a kábeleket a kütyükhöz, jó előre ki kell gondolnunk milyen kábeleket húzunk be, mert ezeket nehezen fogjuk tudni cserélni. Célszerű a tv valamennyi bemenetét kivezetni, hogy a későbbiekben ezzel ne kelljen szenvedni.
Hangfalak
Itt is számos betartandó szabály van. Lássunk egy ábrát, és aztán itt vegyük sorra a betartandó dolgokat.
Ami a hangfalak magasságát illeti, célszerű azokat az ülő ember fülmagasságába helyezni. Ez vonatkzik a front és a surround sugárzókra is. A center hangfalnál ha követjük a tv elhelyezési szabályokat, akkor nem fogjuk tudni a centert fülmagasságba helyezni, mert ott pont a tv közepe lesz, így tegyük a centert minél közelebb a tv alá vagy fölé. A center hangfalból jön a beszéd, ezért jó ha minél közelebb tesszük a "beszélőhöz". A hátsó hangfalaknak a legjobb hely ha egy picit kb. 20 fokkal vannak hátrébb a néző fülétől. A hátsó hangfalak esetében nem muszáj nagyon szigorúnak lenni, innen úgyis csak a térhatást biztosító effektek jönnek, ha nem tudjuk pont a képen látható módon elhelyezni a surround sugárzókat nincs tragédia. Más a helyzet a front hangfalakkal. Egy átlagos házimozi esetében a front hangfalak élveznek a legnagyobb figyelmet, mert a legtöbb esetben egy ilyen hangrendszeren nem kizárólag filmeket nézünk, hanem zenét is hallgatunk, ami a front hangfalak szemben támasztott követelményeket nagyban megnöveli. A zenét sztereóban hallgatjuk, ezért ilyenkor csak a front hangfalak és a mélynyomó dolgozik. A sztereó zene megfelelő élvezetekor jön a képbe az un. színpadkép, vagyis az ahogy a két hangszóró elhiteti a hallgatóval, hogy a zenészek előtte egy színpadon játszanak. A legoptimálisabb elhelyezés az, ha a front hangsugárzók és a hallgató egy egyenlő oldalú háromszög három sarkát képezik. Ez látszik is a fenti képen. Ha nagyon muszáj, összébb tehetjük a hangszórókat, legfeljebb picit szűkebb lesz a színpadunk, de távolabb ne nagyon, mert akkor szétesik a színpad, ami sokkal nagyobb baj. Ezt úgy kell elképzelni, hogy nagyon elkülönül a két hangfal, hallani lehet, hogy most melyik hangfalból mi szól, nem áll össze a zene. Érdemes a front és a center hangfalakhoz jobb minőségű kábelt is vásárolni. A frontokhoz a zene miatt, a centerhez meg azért, mert azért szinte minden film nagy többségét a dialógok teszik ki, ezért jó ha ezek minél tisztábban szólalnak meg. A kábelezéssel kapcsolatban még egy fontos követendő szabály van. Az a fontos, hogy az erősítőből jövő hang pont egyszerre lépjen be a front hangfalakba. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy ugyan akkora kábelt használunk a két sugárzóhoz, akkor is ha amúgy azt elhelyezkedésük nem indokolná (pl. az erősítő az egyik front sugárzóhoz közelebb van). A Satsystem-ben dolgzó szakember azt mondta, hogy ő az otthoni rendszerén meghallotta a különbséget egy 7 méteres és egy 6.95 méteres kábel között. Nem vagyok benne biztos, hogy erre én is képes lennénk, de az biztos, hogy ne legyen az egyik kábel 6 méter, a másik meg 2.
Kütyük
Itt már nincsenek igazi szabályok. Fontos szempont az esztétika, a kultúrált elrendezés, lehetőleg ne látszódjon a kábelrengeteg. Lényeges szempont a szellőzős, lehetőleg ne rakjuk be az X360-unkat közvetlenül az erősítőre (lásd előző post), hanem minden eszköznek legyen helye szellőzni. Lényeges lehet még az, hogy ha valamit buherálni akarunk a rendszeren, akkor ne kelljen a fél lakást lebontani, hanem azért hozzá lehessen férni a dolgokhoz. Nyilván egy digitális nappaliban valamilyen számítógépes hálózat és internet is jelen van, ezért ezeknek a kiállásait jó előre tegyük a kütyük környékére.
Nagyjából ezek azok a dolgokat amiket figyelembe kell vennünk egy házimozival kombinált digitális nappali tervezésekor. Ha mindet be akarjuk tartani, akkor azért igencsak beszűkülnek még egy épülő ház esetében is a lehetőségek. Összességében a legjobb az, ha ezeket a szempontokat már a ház tervezésénél (!) figyelembe vesszük, és ha muszáj kompromisszumokat kötni, akkor ha lehet azt a surround hangszórók esetében tegyük. Nálunk most végül ez lett a helyzet. A surround sugárzók kb. 2.60 magasra a plafon közelébe tudtak csak kerülni, és az ideálishoz képest jóval hátrébb, azaz a képen látható 110 fok, az nálunk kb. 140. Viszont a többi szabályt úgy néz ki sikerült tartani. Még több hónap amíg kész lesz a nappali, de ha összeáll beszámolok róla milyen lett. A következő postban a jelen írás folytatásaként a hangfalak kiválasztásáról fogok írni, mert ugye már ezt is meg kellett tenni, hiszen attól függ hova húzzuk a kábeleket a falban.
Kezdjük az alapoknál. A digitális nappali az én esetemben a következő komponenesekből áll össze: Tévé, hangfalak (2 front, 2 surround, 1 center, 1 mély), és kütyük. Kütyüknek fogom hívni most az egyszerűség kedvéért egyben azokat az eszközökat, amelyek általában valamilyen hifi szekrényben helyezkednek el, és egymással össze vissza vannak kötve (erősítő, dvd lejátszó, konzolok, média center, stb).
TV
Kezdjük a tv-t érintő szabályokat. A tv elhelyezésénél két szabály van amit figyelembe kell vennünk. Az egyik a tv magassága, a másik pedig a távolság amennyiről nézzük. A magasságnál az az ideális, ha a tv közepe az ülő ember szemmagasságában van. Ez kb. olyan 100-120 cm között van valahol. Ebből az következik, hogy mondjuk egy 50 colos (127 cm) tv esetében a képernyő alja valahol 70 és 90 cm közé kell kerüljön. Nagyon sok képen látni plazma és lcd képernyőket jóval magasabban, képként a falon lógni. Tapasztalatok szerint baromi kényelmetlen hosszú távon a kanapéról ezeket nézni, elfárad az emberek nyaka attól, hogy folyamatosan felfele kell nézni.
A másik a távolság. Sokan tévesen azt gondolják, hogy a tv-t jó messziről kell nézni, főleg a nagyobb fajtákat. Tévedés. A mai modern nagy felbontású LCD-Plazma és projektoros tv-k már nem rontják a szemet a katódsugár csöves tv-kel szemben. A régi tv-ket főleg a nagyobbakat azért kellett messziről nézni, mert az alacsony felbontás miatt, közelről szétesett a kép pixelekre, távolról szebb volt, és a szemet sem rontotta annyira. A HD-s megjelenítőket már lehet és érdemes is közelebbről nézni, mert a nagyobb felbontás részletgazdagabb képet eredményez, közelebbről sem esik szét a kép pixelekre, túl távolról viszont a nagyfelbontás részleteit már nem érzékeljük. Egy házimozi megjelenítőjeként szolgáló tv valahol a mozivásznat próbálja helyettesíteni, ezért minél jobban betölti a néző látóterét annál jobb. Persze itt sem szabad túlzásba esni. Bécsben volt szerencsém a Panasonic 103 colos azaz több, mint 2.5 méter átmérőjű Full HD-s képernyőjét szemlélni, amint egy Blu Ray film futott rajta, és még 2-3 méterről is pixelesnek tűnt. Egyáltalán nem volt HD érzés. Persze a 80.000 eurós ár sem volt túl szimpi. A lényeg tehát, hogy minden képmérethez tartozik egy optimális távolság tartomány ahonnan érdemes nézni. Ez valami ilyesmi:
Képernyő Mérete | Optimális távolság |
| 114- |
| 129- |
| 160- |
| 190- |
| 213- |
| 236- |
| 266- |
A táblázat szerintem elég érdekes, és szerintem sokak számára meglepő, hogy mennyire kicsik a távolságok. A manapság slágerméretnek számító 42-es tv-ket sem érdemes két nagyobb lépésnél távolabbról nézni, de még a már kimondottan nagynak számító 50 colos tv-nél is picivel több, mint három méter a maximum. Összességében a tv elhelyezéséről elmondhatjuk, hogy ne túl magasra és ne túl messze.
A falon lévő tv-k kábeleit ha van lehetőségünk akkor a falban vigyük, szerintem elég hervasztó a falon lévő tv alől kifutó kábelek látványa. Amennyiben viszont a falban visszük a kábeleket a kütyükhöz, jó előre ki kell gondolnunk milyen kábeleket húzunk be, mert ezeket nehezen fogjuk tudni cserélni. Célszerű a tv valamennyi bemenetét kivezetni, hogy a későbbiekben ezzel ne kelljen szenvedni.
Hangfalak
Itt is számos betartandó szabály van. Lássunk egy ábrát, és aztán itt vegyük sorra a betartandó dolgokat.

Ami a hangfalak magasságát illeti, célszerű azokat az ülő ember fülmagasságába helyezni. Ez vonatkzik a front és a surround sugárzókra is. A center hangfalnál ha követjük a tv elhelyezési szabályokat, akkor nem fogjuk tudni a centert fülmagasságba helyezni, mert ott pont a tv közepe lesz, így tegyük a centert minél közelebb a tv alá vagy fölé. A center hangfalból jön a beszéd, ezért jó ha minél közelebb tesszük a "beszélőhöz". A hátsó hangfalaknak a legjobb hely ha egy picit kb. 20 fokkal vannak hátrébb a néző fülétől. A hátsó hangfalak esetében nem muszáj nagyon szigorúnak lenni, innen úgyis csak a térhatást biztosító effektek jönnek, ha nem tudjuk pont a képen látható módon elhelyezni a surround sugárzókat nincs tragédia. Más a helyzet a front hangfalakkal. Egy átlagos házimozi esetében a front hangfalak élveznek a legnagyobb figyelmet, mert a legtöbb esetben egy ilyen hangrendszeren nem kizárólag filmeket nézünk, hanem zenét is hallgatunk, ami a front hangfalak szemben támasztott követelményeket nagyban megnöveli. A zenét sztereóban hallgatjuk, ezért ilyenkor csak a front hangfalak és a mélynyomó dolgozik. A sztereó zene megfelelő élvezetekor jön a képbe az un. színpadkép, vagyis az ahogy a két hangszóró elhiteti a hallgatóval, hogy a zenészek előtte egy színpadon játszanak. A legoptimálisabb elhelyezés az, ha a front hangsugárzók és a hallgató egy egyenlő oldalú háromszög három sarkát képezik. Ez látszik is a fenti képen. Ha nagyon muszáj, összébb tehetjük a hangszórókat, legfeljebb picit szűkebb lesz a színpadunk, de távolabb ne nagyon, mert akkor szétesik a színpad, ami sokkal nagyobb baj. Ezt úgy kell elképzelni, hogy nagyon elkülönül a két hangfal, hallani lehet, hogy most melyik hangfalból mi szól, nem áll össze a zene. Érdemes a front és a center hangfalakhoz jobb minőségű kábelt is vásárolni. A frontokhoz a zene miatt, a centerhez meg azért, mert azért szinte minden film nagy többségét a dialógok teszik ki, ezért jó ha ezek minél tisztábban szólalnak meg. A kábelezéssel kapcsolatban még egy fontos követendő szabály van. Az a fontos, hogy az erősítőből jövő hang pont egyszerre lépjen be a front hangfalakba. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy ugyan akkora kábelt használunk a két sugárzóhoz, akkor is ha amúgy azt elhelyezkedésük nem indokolná (pl. az erősítő az egyik front sugárzóhoz közelebb van). A Satsystem-ben dolgzó szakember azt mondta, hogy ő az otthoni rendszerén meghallotta a különbséget egy 7 méteres és egy 6.95 méteres kábel között. Nem vagyok benne biztos, hogy erre én is képes lennénk, de az biztos, hogy ne legyen az egyik kábel 6 méter, a másik meg 2.
Kütyük
Itt már nincsenek igazi szabályok. Fontos szempont az esztétika, a kultúrált elrendezés, lehetőleg ne látszódjon a kábelrengeteg. Lényeges szempont a szellőzős, lehetőleg ne rakjuk be az X360-unkat közvetlenül az erősítőre (lásd előző post), hanem minden eszköznek legyen helye szellőzni. Lényeges lehet még az, hogy ha valamit buherálni akarunk a rendszeren, akkor ne kelljen a fél lakást lebontani, hanem azért hozzá lehessen férni a dolgokhoz. Nyilván egy digitális nappaliban valamilyen számítógépes hálózat és internet is jelen van, ezért ezeknek a kiállásait jó előre tegyük a kütyük környékére.
Nagyjából ezek azok a dolgokat amiket figyelembe kell vennünk egy házimozival kombinált digitális nappali tervezésekor. Ha mindet be akarjuk tartani, akkor azért igencsak beszűkülnek még egy épülő ház esetében is a lehetőségek. Összességében a legjobb az, ha ezeket a szempontokat már a ház tervezésénél (!) figyelembe vesszük, és ha muszáj kompromisszumokat kötni, akkor ha lehet azt a surround hangszórók esetében tegyük. Nálunk most végül ez lett a helyzet. A surround sugárzók kb. 2.60 magasra a plafon közelébe tudtak csak kerülni, és az ideálishoz képest jóval hátrébb, azaz a képen látható 110 fok, az nálunk kb. 140. Viszont a többi szabályt úgy néz ki sikerült tartani. Még több hónap amíg kész lesz a nappali, de ha összeáll beszámolok róla milyen lett. A következő postban a jelen írás folytatásaként a hangfalak kiválasztásáról fogok írni, mert ugye már ezt is meg kellett tenni, hiszen attól függ hova húzzuk a kábeleket a falban.
Utolsó kommentek